Kisállat ultrahang.

KARDIOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS

A kardiológiai kivizsgálás egy több lépésből álló vizsgálat sorozat, amelynek célja annak pontos megállapítása, hogy a vizsgálatra kerülő állat kardiológiai betegségben szenved-e; illetve ha igen, az adott betegség okozza-e a klinika tüneteit, vagy más szervrendszer kóros elváltozása. A szívbetegség gyakori tünetei, úgy mint fáradékonyság, szapora légzés, köhögés, ájulás összevághatnak például a légzőszervrendszer betegségeiben, vagy idegrendszeri betegségben tapasztalható tünetekkel. Gyakran kerülnek epileptiform görcsös tünetek miatt állatok kardiológiai kivizsgálásra. A kardiológiai kivizsgálás lépései a kórelőzmény részletes felvétele, amelyben a gazda által észlelt tünetekről, azok időbeli lefolyásáról tájékozódunk. Hasznos lehet a vizsgáló személy részére, ha a gazdának sikerül videó felvételt készítenie a látott tünetekről (köhögés, ájulás). A fizikális vizsgálat során a látható nyálkahártyák (kötőhártya, szájnyálkahártya) megtekintése, a pulzus tapintása mellett a szív fonendoszkópos hallgatózásának van fontos szerepe. A megtekintés során a nyálkahártyák kékes-lila elszíneződése vagy sötétvörös színe utalhat kardiológiai betegségre, illetve hallgatózás során hallható ritmuszavarok vagy szívzörej megléte lehet szívbetegség velejárója. A pulzus tapintása során szapora, gyenge pulzus vagy ún. pulzusdeficit lehet kórjelző értékű. Amennyiben az előzőek alapján gyanú van kardiológiai problémára, úgy további kiegészítő vizsgálatokkal léphetünk tovább: szívultrahang vizsgálat, nyugalmi EKG, mellkas röntgen, Holter monitorizálás, vérnyomásmérés. A továbbiakban ezekről részletes leírást olvashat.

SZÍVULTRAHANG VIZSGÁLAT

Más néven echocardiográfia; a szív struktúrájáról és funkciójáról ad információt. B-módban látható és megítélhető a szívüregek tágassága és falvastagsága, a szívbillentyűk (zsebes - és vitorlás billentyűk) morfológiája, a szívből kilépő 2 nagyér: az aorta és a tüdőartéria átmérője, a bal pitvarnak az aortához viszonyított aránya. M-módban systolé és diastolé, azaz maximális összehúzódás és elernyedés fázisa alatt lemérhető a bal kamra pontos falvastagsága és üregtágassága, illetve a szív összehúzódásának mértéke, a bal oldali pitvar-kamrai billentyűk mozgása. Színes Doppler vizsgálattal láthatóak a szíven belül az áramlási viszonyok, és ez által felismerhetőek kóros irányú áramlások, például zárt billentyűkön keresztül történő visszaáramlás, vagy kamrai sövény hibán keresztüli kóros áramlás. Spectral Doppler vizsgálattal áramlási sebességek mérhetőek, ezáltal a szíven belüli struktúrák, vagy a kilépő erek szájadékának szűkületei ítélhetőek meg. A szívultrahang vizsgálat során diagnosztizálhatóak a veleszületett és az élet során szerzett szívbetegségek. Ezek közül a leggyakoribb betegségek a PDA, pulmonális stenosis, aorta stenosis,illetve a szerzett betegségek közül a myxomatosus mitralis billentyű betegség, dilatatiós cardiomyopathia. A vizsgálatra kerülő állatot először jobb oldalán, majd bal oldalán fekvő helyzetben egy, az asztalon kivehető „lyuk” fölé pozícionáljuk, és az ultrahangos vizsgálófejjel a lyukon keresztül alulról vizsgáljuk, miközben a végtagjaira csipesszel felhelyezett elektródák kerülnek, hogy a vizsgálat közben egyidejűleg láthatóvá tegyük az EKG görbét.

NYUGALMI EKG

A legtöbb szívbetegségben szenvedő állat esetében indokolt az EKG vizsgálat elvégzése rejtett ritmuszavarok kiderítése végett. Az EKG a szívből a testfelszínre vezetett elektromos jelenségek grafikus ábrázolása. Minden egyes szívütés egy elektromos jel következménye, amely a szívben egy körülírt helyen, a sinuscsomóban keletkezik, és ingerületvezető pályákon jut el a szívizomzat megfelelő területeihez, ezzel a szív összehúzódását generálva. Az EKG görbék jellegzetes morfológiája ütésről ütésre állandó megjelenést kell, hogy mutasson. Az EKG vizsgálat elsődleges célja ritmuszavarok (arrhytmiák) vagy abnormálisan tovavezetett ütések (AV-blokk, Tawara-szár blokk) diagnosztizálása, és ez alapján a leghatékonyabb kezelés előírása. A kutya vagy macska a vizsgálat során jobb oldalán fekvő helyzetben kap elektródákat mind a négy végtagjára, a könyöktájékra és a térd közelébe, és az EKG készüléken látható görbék nyomtatásra kerülnek.

HOLTER-MONITOROZÁS

A DCM (Dilatatios Cardiomyopathia) a szívizom önálló betegsége, amelyben a szív üregei kitágulnak, fala elvékonyodik, és a szívizom összehúzódó képessége csökken. A betegséget gyakran kíséri vagy megelőzi ritmuszavar (korai kamrai ütések, ú.n. extrasystolék, vagy pitvarfibrilláció), sokszor ez az első, kiegészítő vizsgálatokkal látható jel. A betegség progresszív, amely azt jelenti, hogy az idő előre haladtával fokozatosan romló tendenciát mutat. Általában nagy-és óriás testű fajtákra jellemző kórkép. A Doberman a leggyakrabban érintett fajta; Európában a betegség előfordulási gyakorisága ebben a fajtában több mint 50%. A DCM dobermanban már akár egészen fiatal életkorban kialakulhat, és szintén a fajtára jellemzően sokszor hosszú ideig, akár évekig tartó tünetmentes fázis jellemzi. Ezt a fázist nevezzük szubklinikai vagy occult DCM-nek. Ebben a szakaszban diagnosztizálva, megfelelő óvintézkedésekkel (megerőltető munka csökkentése, mozgáskontroll, táplálékkiegészítők adása), illetve a ritmuszavarok gyógyszeres kezelésével lecsökkenthető a fajtára oly jellemző hirtelen elhalálozás kockázata, és az adott egyednek még akár hosszú ideig jó életminőség biztosítható. A korai diagnózis legmegfelelőbb szakvizsgálata a 24 órás EKG, az ú.n. Holter Monitor vizsgálat, amely által olyan rejtett, erre a betegségre jellemző ritmuszavarok diagnosztizálhatóak, amelyek a nyugalmi EKG-n nem jelentkeznek. Külföldi szaktekintélyek ajánlása alapján a dobermanok DCM szűrését 2 éves kor felett évente javasolt elvégezni. A szűrés legfőbb elemei: Holter Monitorozás, szívultrahang vizsgálat, nyugalmi EKG vizsgálat. Rendelőnkben lehetőség van ezen vizsgálatok elvégzésére, beleértve Holter Monitor szakszerű felhelyezését és az eredmény elbírálását.

SZÍVFÉREG KATÉTERREL TÖRTÉNŐ MŰTÉTI ELTÁVOLÍTÁSA

Amennyiben kedvence szívében, vagy a jobb szívfélből kivezető tüdőartériában szívultrahanggal férgek jelenléte igazolható, úgy szakmailag azok katéteres eltávolítása indokolt. Ez a műtét egy rendkívüli eszköz- és szaktudást igénylő beavatkozás. Csapatunk tagjaként ilyen esetekben Dr. Luigi Venco olasz parazitológus és kardiológus látogat el hozzánk, aki magával hozva speciális katétereit, és szakmai tudását, segít a műtéti beavatkozásokban. Ő maga 3000 feletti szívkatéteres féregeltávolítást végzett, így a világon is kimagasló gyakorlati tapasztalattal bír. A nyak bőrén ejtett 2-3 cm-es vágás után a nyaki vénán, ú.n. véna jugullárison keresztül vezetjük fel a katétert a tüdőartéria főtörzsébe, majd a jobb és bal oldali ágába, és az ott lokalizálódó férgekre ráfogva kihúzzuk azokat a katéter segítségével. Addig ismételjük a műveletet, amíg 3-4-szeri „benyúlásra” sem tudunk több férget eltávolítani. Magyarországi saját eseteink közül eddig a legtöbb 10 darab féreg eltávolítása volt egy 4 kg-os testsúlyú csivava szívéből, de külföldi tapasztalatok alapján nem ritka a 20-30 féreg eltávolítása sem.

HASI ULTRAHANG DIAGNOSZTIKA

A hasi ultrahang vizsgálat egy fájdalom- és kockázatmentes beavatkozás, amelyet –kevés kivételtől eltekintve- éber állapotban végzünk. Az ultrahangos vizsgálófej, azaz transzducer a leborotvált hasfalon a vizsgált szervek fölé helyezve hanghullámokat bocsát ki, amelyek a szervekről különféle mértékben visszaverődnek, és a visszaverődés mértékének megfelelően a szürke különféle árnyalataiban megjelennek a képernyőn. A látott kép alapján megítélhető a hasi szervek alakja, nagysága és szerkezete, azaz morfológiája, amiből a vizsgálatot végző személy következtetéseket von le. A hasi ultrahang vizsgálat egy fontos kiegészítő diagnosztikai képalkotó módszer, amely a kórelőzménnyel, a fizikális vizsgálattal (megtekintés, hallgatózás, tapintás) és az egyéb kiegészítő vizsgáló módszerek (vér- vizelet labor, citológia, röntgen, endoszkópia, CT/MRI) eredményeivel együtt értékelendő. Áttekinthető általa a máj-epehólyag, lép, vesék, mellékvesék, húgyhólyag, nemi szervek, hasi nyirokcsomók, hasi nagy erek, hasnyálmirigynek megfelelő anatómiai terület, gyomor és bélcsatorna. Emésztőszervi tünetek esetén a hasi ultrahang gyakran csak a gyanúját veti fel egy-egy elváltozásnak, amit aztán további vizsgálattal szükséges tisztáznunk (pl. gyomortükrözés vagy colonoszkópia endoszkóp segítségével). Érdemes a hasi ultrahang vizsgálatra 6-8 óra koplalást követően érkezni, illetve 1-2 órával előtte a vizeletürítést megakadályozni. Mikor javasolt hasi ultrahang vizsgálat elvégzése? Hirtelen bekövetkező hasterime növekedés esetén Tapintható kóros hasi képlet jelenlétekor Ha a vérlabor vizsgálat eredménye szervfunkció károsodást jelez Időskori szűrővizsgálat részeként Műtét, illetve altatás előtti kivizsgálás részeként Időben diagnosztizálva, a betegségek nagy része gyógyítható, vagy tünetileg kezelhető, illetve az állapotromlás megállítható, lelassítható, ezért egészséges, illetve tünetmentes kutyánál, macskánál – főleg idősebb korban – szintén javasolt a szűrővizsgálatok részeként a hasi, illetve szívultrahang vizsgálat elvégzése. A leggyakrabban diagnosztizált elváltozások:

• a hasi szervek (főleg lép, máj, mellékvesék, nyirokcsomók) gócos elváltozásai, daganatai
• gennyes méhgyulladás (pyometra)
• petefészek cisztái, daganatai
• rejtett here
• heredaganatok
• a prosztata betegségei (cysta, tályog, daganat, megnagyobbodás)
• húgyhólyag gyulladás, daganat, hólyagkő jelenléte
• a mellékvesék megnagyobbodása
• szabad hasi folyadék jelenléte

A hasi ultrahang vizsgálat segítségével lehetőség van steril vizelet vételére a hólyag hasfalon keresztül történő punkciójával (megszúrásával), illetve bizonyos hasi szervekből citológiai vagy biopsziás mintavételre, amennyiben maga az ultrahang felvétel alapján nem pontosan meghatározható a betegség jellege.

KONTRASZTANYAGOS ULTRAHANG VIZSGÁLAT

A kontrasztanyagos ultrahangvizsgálat leggyakrabban a máj gócos elváltozásainak, daganatainak kimutatására és azok jellegének megállapítására használják, valamint más szervek (pl. a vesék, a hasnyálmirigy, a lép stb.) jó- és rosszindulatú elváltozásainak elkülönítését is megkönnyíti. Fontos alkalmazási terület még az ún. vesicoureteralis reflux és a tompa hasi traumák vizsgálata. A humán gyógyászatban is elfogadott és értékes képalkotó eljárásként tekintenek rá. A vizsgálat során alkalmazott kontrasztanyag mikroszkopikus méretű gázbuborékok millióit tartalmaza, amelyek membránja az ultrahang hatására rezgésbe jön és fokozza a hang visszaverődését. A hangfelerősödés a képernyőn a fényesség fokozódásával jár, így az adott terület jobban elkülönül a környezetétől és valós időben vizsgálható a véráramlás eloszlása és jellege. A vizsgálatra kizárólag speciális szoftverrel ellátott ultrahangkészülék alkalmas. A kontrasztanyag buborékok a vizsgálatot követően gyorsan megsemmisülnek és a légutakon keresztül távoznak a szervezetből, tehát nem terhelik sem a májat, sem a vesét. A módszer további előnye, hogy nem szükséges hozzá ionizáló sugárzás. A kontrasztanyagot intravénásan adjuk be, majd ezt követően folyamatosan, több percen keresztül figyeljük a kontrasztanyag megjelenését és eloszlását a vizsgált szervben, illetve képletben. A vizsgálathoz a beteg teljes mozdulatlansága szükséges, ezért altatásban végezzük. Az alkalmazott altatószer rövid hatású, így az egész folyamat az előkészületektől a vizsgálaton át a beteg kiadásáig kb. 1 órát vesz igénybe. A hasi ultrahangvizsgálattal megegyezően éhgyomorral, 12 óra koplalást követően szükséges érkezni. Mint minden gyógyszernek és orvosi beavatkozásnak, a kontrasztanyag alkalmazásának is lehetnek nemkívánatos mellékhatásai pl. fejfájás, ezek azonban nagyon ritkán fordulnak elő és rendszerint átmenetiek.

MÁJBIOPSZIA

Szolgáltatásaink sora a közelmúltban a máj ultrahangvezérelt biopsziás mintavételezésével bővült. Ezen eljárás bizonyos máj- és epeúti megbetegedések esetében segíti a pontos diagnózis felállítását a májbioptátum kórszövettani- és(/vagy) tenyésztéses vizsgálata alapján. A vizsgálat altatásban történik. Egy előzetes hasi ultrahang vizsgálaton meghatározzuk a mintavétel helyét, majd egy következő időpontban az erre a célra kifejlesztett biopsziás mintavevő készülékkel és az ultrahang fejéhez csatlakoztatható "biopsy guide"-dal elvégezzük a mintavételt. A beavatkozásnak ritkán ugyan, de lehetnek kockázatai, mint pl. súlyos- akár életet veszélyeztető vérzés, melyet a kezelő állatorvosuknál történő előzetes véralvadási paraméterek -APTI, APTI/PTI- vizsgálatával és a megfelelő időpontban elkezdett K1 vitamin szedésével jelentősen csökkenthetünk.

VÉRNYOMÁSMÉRÉS

Állatokban a hypertensio, azaz magas vérnyomás jóval ritkább, mint emberben; bizonyos belgyógyászati vagy endokrinológiai betegségekben mégis nagy jelentősége van a vérnyomásmérésnek, és a magas vérnyomás kezelésének. Ilyen kórképek a vesebetegség, pajzsmirigy túlműködés, a mellékvese epinephrin termelő daganata. Ugyancsak érdemes vérnyomást mérni akkor, ha a szív ultrahangos vizsgálata során bizonyos másodlagos jelek (bal kamra falmegvastagodása) erre utalnak. A vérnyomásmérés során az állat mellső végtagjára egy felfújható mandzsettát kap, majd a vizsgálatot végző állatorvos ugyanazon lábon, közvetlenül a talppárnák felett, az előzőleg leborotvált területen detektálja a pulzust egy Doppler elven működő adó-vevővel. A vérnyomásmérés során fontos a megfelelő technikai kivitelezés a vizsgálatot végző személy részéről, illetve az állat maximális nyugalma. Stresszhelyzetben, izgalmi állapotban a vérnyomás akár kóros mértékűre is emelkedhet, így a kapott eredmény elbírálása szintén felkészültséget igényel. Kórosan magas vérnyomás esetén vérnyomáscsökkentőkkel látjuk el az állatot, amely minden esetben egyedi elbírálás eredménye, és a gyógyszer hatékonyságának kontrollálása ismételt vizsgálattal javasolt.